Amit tudni kell előljáróban az ugye az, hogy az ALA igen furán, hároméves ciklusban választ elnököt, illetve ebből az elnöki tisztség csak egy év, de évente van választás is, szóval fura, de megpróbálom elmagyarázni annak, aki számára nem világos.
Amikor valakit megválasztanak az ALA elnökének februárban, akkor az elnöki tisztet csak a következő évben tölti be. A megválasztás évében még csak "President-Elect" lesz, azaz kb. "elnökségre kiválasztott személy". A megválasztást követő évben "President", azaz elnök lesz. A hároméves ciklus utolsó évében a címe "Immediate Past President", azaz "a jelenlegit közvetlenül megelőző elnök".
Bolond beszéd, de van benne rendszer.
Gondoljunk csak bele: azzal, hogy valakit megválasztottak, de még nem elnök, lehetőséget kap arra, hogy belelásson a szervezet működésébe, felkészüljön az elnöki évre, majd - amikor arra kerül a sor - zökkenőmentesen átvegye a stafétabotot. Elnöki éve alatt végzi az elnöki teendőket, ám megelőző-elnöki, harmadik éve alatt lehetősége van lezárni hosszabb projekteket, valamint tapasztalatokkal segíteni a jelenlegi elnök munkáját és a megválasztott elnök felkészülését. A folytonosság megvalósul.
De nem is erről akartam beszélni.
Harminckét nap múlva az ALA ismét választ. Anno az MKE tisztújítása kapcsán már írtam arról, hogy mennyire kellene ebbe az egészbe az igazi kampány, akkor Stroyannal és Sullivannel példálóztam (Sullivan nyert, egyébként).
A mostani két jelöltnek is van weboldala: Stripling, Millsap.
Lehet bogarászni, majd a tapasztalatokat az MKE tisztújítás és az ALA elnökválasztás kapcsán ismét összevetni.
Előre is elnézést kérek, amiért ismét az MKE-vel foglalkozok. Tisztában vagyok vele, hogy sokatok számára unalmas lehet (a nem könyvtárosok számára meg pláne), de vannak dolgok, amelyek mellett nem illik (vagy csak nem bírok?) szó nélkül elmenni.
El vagyok képedve
Itt, a blogomon is megjelent olyan
wannabe-szarkasztikus kommentező (ráadásul beazonosíthatatlanul, naná), aki számára az egész MKE-kérdéskör legfontosabb kérdése az volt, hogy vajon Mikulás Gábor tagja-e az MKE-nek. Ezzel persze nincs nagy baj, idióták voltak, vannak és lesznek is, majd egyszer valaki jól lerönköli őket, hogy "ha nincs mit mondanod, akkor fogd be a szádat", hadd ne én legyek az.
Az viszont teljességgel elképesztett, hogy Fehér Miklós, az MKE főtitkára, mint egy szakmai szervezet tisztségviselője, akihez egy szakmai levelezőlistán
szakmai jellegű kérdést intéztek, ocsmány, gusztustalan, visszataszító és felháborító módon ugyanerre
igyekezett kifuttatni a társalgást. Elnézést a nyerseségért, de az előzmények ismeretében ez a levélnek nevezett terelés, kisstílű (és hála az égnek nem mellesleg visszafelé elsült) gáncsoskodás a lehető legrosszabbat hozza ki belőlem, így ugyan nem MKE tagként, de könyvtárosként és emberként mindenképpen elhatárolódom Fehér Miklóstól, valamint igaz, hogy a kutyát nem fogja érdekelni, de felszólítom őt, hogy mindennemű szervezeti kommunikációs feladatáról lemondani szíveskedjék, azokat átadva valaki olyan személynek, aki képes ellátni a mondott feladatokat.
A tag-nem tag kérdéssel kapcsolatban utánanéztem az MKE honlapján található
taglistában (pdf!): Mikulás Gábor valóban nem szerepel a listán, de például Takács Dani barátom sem, márpedig ha valaki
szekciót alapít és
vándorgyűlési vitát moderál, akkor nagy valószínűség szerint tag. A taglistán egyébként az sem szerepel, hogy a lista mikori állapotot tükröz, milyen időszakonként frissül, le van-e zárva stb.
Utálok politikáról beszélni, de most nagyon jó párhuzamot lehet itt megemlíteni. Ugye az megvan, amikor valaki szemmel láthatóan, józan paraszti ésszel is felismerhető módon alkalmatlan valamely feladatra, ám a feljebbvalói ahelyett, hogy ezt elismernék, továbbra is azt mantrázzák, hogy töretlen a bizalom, sőt, 100 helyett 110%-os? Ugye megvan? És ugye az is megvan, hogy előbb-utóbb ez abszolút bizalomvesztést eredményez, nem csak a személy, de az egész szervezet számára?
Eddig a dolog felháborodott része.
Egyenlők közt a legegyenlőtlenebb?
A dolog érdekes része az, hogy Fehér levele olyan embereknél is kicsapta a biztosítékot, mint
Horváth Sándor Domonkos, vagy épp
Preysing Frigyes. Rengeteget adnék érte, ha annyira diplomatikusan, szakértő módon és hatásosan tudnék valakit a földbe döngölni, mint ahogyan ők ketten tették. Voltaképp mindketten - mint megkérdőjelezhetetlenül MKE-tagok - "rendre utasították" az MKE-főtitkárt és felszólították a válaszadásra.
Nem tudom, hogy Fehér kimenekült a dologból, "levették az ügyről", vagy egyszerűen csak nem jutott gép elé, mindenesetre [Frissítés: mire kikerült a bejegyzés, Fehér Miklós is levélben visszakozott reagált] az MKE nevében Kiss Gábor, az egyesület alelnöke igyekezett
visszarántani a szekeret az árokból. A szekér azonban esélyesen a "
point of no return" közelében imbolyog, Kiss Gábor pedig - szándékával gondolom ellentétes módon - még lökött is rajta egy kicsit, hiszen - ahogy
HSD is megjegyezte - érdemi és kurrens információt továbbra sem kaptunk, azon felül, hogy az ügy egyeztetés címén épp az MKE bürokráciájának útvesztőjében bolyong. Ezzel hatalmas gond nem is lenne, ha legalább egy határidőt kaptunk volna, hogy mikorra várják a válaszok beérkezését és mikor indíthatják az anyag valós összeállítását.
Az MKE
Alapszabályának (pdf!) 2. § 5/d pontja egyébként úgy fogalmaz, hogy
[Az egyesület működése során] tájékoztatja tagságát és más érdekelteket az egyesület tevékenységéről, eredményeiről, valamint a szakmai érdeklődésre számot tartó egyéb kérdésekről
így az én értelmezésemben tökmindegy, hogy a "szakmai érdeklődést" mutató személy tagja-e az egyesületnek ("tagságát"), vagy sem ("és más érdekelteket"). Az Alapszabály 5. § 1/f pontja ráadásul teljesen világosan fogalmaz:
[az egyéni tag] tájékoztatást kérhet és kap az egyesület és bármely szervezetének tevékenységéről
így - most jóindulattal feltételezve azt, hogy Mikulás Gábor valóban tag (és miért éppen idén ne lenne, hiszen évek óta az) - nem értem, hogy mi lehet Preysing Frigyes és Mikulás Gábor tagok között a különbség. Márpedig különbségnek lennie kell, hiszen ugyanazokra a kérdésekre Mikulás Gábor tag nem kapott választ, Preysing Frigyes tag viszont igen.
Egyébként így olvasgatva az Alapszabályt, ilyeneket találok (9. § 5.), hogy
[a]z elnökség évente legalább nyolc ülést tart
a honlapon pedig eddig csak
öt beszámolót találtam, így jó lesz belehúzni.
Még egy dolog. A 20. § szerint
[a]z egyesület titkárságának az egyesület minden tagjáról, a szervezetnek pedig minden általa regisztrált tagról a tagdíj mértékére és fizetésére is kiterjedő nyilvántartást kell vezetnie
azaz Fehér Miklósnak pontosan tudnia kell(ene), hogy Mikulás Gábor tagsága (ha lejárt) mikor járt le. Akár napra pontosan, hiszen Mikulás legutóbbi tagdíjbefizetésének dátuma meg kell, hogy legyen.
Szegény Mikulás Gábor a disznók között a legkevésbé disznó (nem alázok, csak Orwelltől kölcsönzök), az egyenlők között a legkevésbé egyenlő, már ha azt nézzük, hogy ő válaszra nem érdemes és még a nyilvántartásban sem szerepel tisztességesen...
MKE-tag leszek...
...már ha sikerül kitöltenem a
belépési nyilatkozatot (rtf!), ami így letöltés után így nyílt meg a LibreOfficeban:
Miért leszek tag? Nos, például azért, hogy hivatalosan is "interpellálhassam" az MKE vezetését. Hogy az Alapszabály 9. § 11. értelmében beülhessek az Elnökség üléseire (amire egyébként bíztatnék mindenkit, majd ha már elfogadták a belépési kérelmemet - ha elfogadják, merthogy "nyilvántartásba vételemről az elnökség határoz", l. még Alapszabály 4. § 1. -, akkor szervezünk "elnökségiülésmegtekintős dzsemborit"). Hogy ezek a bejegyzések a tagság felől érkező véleménynek, javaslatnak vagy visszhangnak legyenek tekinthetők. Hogy a közgyűléseken felállva szavazhassak valami mellett vagy ellen.
Azért döntöttem így, mert ha nem is lesz haszna, legalább megpróbálok minden lehetséges dolgot megtenni azért, hogy ezt a szekeret az út felé tudjuk kormányozni. Mert a lovakat már nyugodtan tekinthetjük döglöttnek, szóval vagy mi húzzuk ki a szekeret az árokból, vagy a szekér bizony ott marad.
Kvázi-kívülállóként is meglehetősen nyugtalanul szemlélem a saját fejemben egyszerűen "MKE-ügyként" elkeresztelt vita menetét. Egyre nagyobb az egymás mellett elbeszélés, a nagyotmondás, a bizonyítékokat(?) követelve asztalt püfölés, a már-már sértegetésig fajuló személyeskedés -- egyszóval az események eszkalálódnak rendesen és csak remélni merem, hogy a végkifejlet nincs már messze. Főleg, mivel a vita teljes egészében nyilvános, bárki által hozzáférhető felületen zajlik (igen, még a Google pókja is hozzáfér).
Egyelőre négy forgatókönyvet tudok elképzelni, amelynek mentén a dolog végül megoldódhat.
Tovább...
A fenti kérdést sokkal egyszerűbb lenne megválaszolni, ha az MKE tagsága nem lenne ilyen átkozottul és érthetetlenül passzív. Ennyi volt most a kritika.
Történt ugye egy és más, akit érdekel, az
itt a linkeken kersztül visszakövetheti a szálakat, érdemes a háttéranyagot kiolvasni, mielőtt véleményt nyilvánít az ember. A Katalist érdekes módon gyanúsan csendben van -- mármint ezzel kapcsolatban.
Amikor a "válság" szót használom, akkor - divatos politikai szófordulattal élve - bizalmi válságra gondolok. Reprezentatív-e vajon ez a három-négy fő, akik szerint susmus van az MKE tisztújítása körül? Németh Marci azt írja, hogy
[s]zigorúan az eljárási szabályok szerint történt persze minden, csak éppen a demokratikus szellemiség, s a progresszív, alkotó szakmaiság tűnik el a süllyesztőben jó hosszú időre.
Én ezt annyiban módosítanám, hogy a demokráciát én itt nyomokban sem tudom felfedezni -- és most nem a demokratikus választásokról beszélek, sokkal inkább a "démosz" szerepéről, illetve annak hiányáról. A demokrácia ugyanis voltaképpen a nép hangjára alapoz, de most nem nagyon hallom ezt a hangot, nem látom, hogy Könyvtárisztán - vagy legalábbis az MKE - népe felvállalná a demokráciában rá leosztott szerepet, hogy tudniillik hallasa az ő hangját és mondjon Á-t, avagy B-t. Voltaképpen azt sem értem, hogy Bakos Klára, vagy az elnökség többi tagja miért nem foglal állást -- lehet, hogy etikai állásfoglalást fogalmaznak? Mert akkor érthető, az eltart néhány hétig...
Komolyra fordítva a szót: van egy "rezsimünk" és egy "ellenzékünk". A rezsim véleménye természetesen az, hogy minden jó. Az ellenzéké temészetesen az, hogy nem jó minden. A "rezsim" tagjai közül eleddig kettő darab ember - Nagy Anikó és Bazsóné Megyes Klára - vállalt fel nyilvános véleményt, az "ellenzék" tagjai közül pedig három - Takács Dániel, Németh Márton és Kardos András.
Igen, én is mondtam némely dolgokat, de végül arra a következtetésre jutottam, hogy nem is vagyok MKE-tag, egyszóval befogom a pofám. Annyit tudok a partvonalról mondani, hogy ha az MKE nem olyan lenne, mint amilyen, akkor tag lennék. De véleményem szerint ez a kérdés jóval túlmutat az elnökségen, igazából a tagság aktivitásával és hozzáállásával kapcsolatban vannak hatalmas kételyeim, l. még ingyenpogi, kedvezményes kirándulás, langyos víz, lavór.
Visszakanyarodva a véleményekhez: eddig 2:3, az "ellenzék" javára. És igen, így, hogy mindenki más atkozottul mélyre van merülve a kussban, azt a konzekvenciát kell levonnom - mivel más konzekvenciát
egyszerűen képtelenség levonni az "adatokból" -, hogy a tagság mélységesen leszarja, hogy mi folyik az MKE elnökségében, körül-belül ennyire érdemesíti magát, hogy négyévente egyszer lead egy pár nevet (nagyobbrészt az eddigieket tologatva a malomtáblán, néhány újat azért bedobva, hátha), meg évente kétszer felmutatja a kék cédulát. Egyéb kérdésekben véleménye nincs(?). Vagy megtartja magának.
De könyörgöm, ez Közügy! Így, nagy K-val! Most dől el, hogy ki kormányozza a langyos vizes lavórt az elkövetkező négy évben! Sőt: most dől el, hogy a lavórban langyos víz marad-e, vagy kiöntjük és újra teleengedjük!
Ismét személyes kitérő: azért léptem ki (illetve nem léptem be újra) a szervezetbe, mert úgy tűnt, a jelenlegi MKE ennyire képes: ül a langyos vízben (ideértve bőven a tagságot is).
Érthetetlen a hallgatás. Ha a fent levont konzekvencia helyes, akkor ki merem jelenteni: válság van. Azt sajnos a 2:3 arányra támaszkodva nem lehet tudni, hogy ez a válság bizalmi-e. Az viszont egyértelmű, hogy - nem éppen úgy, ahogy Marci gondolta, de - Könyvtárisztán demokráciája válságban van. Súlyosan.
