Annyira sokszor próbáltam már értelmet keresni az értelmetlenségben, hogy nem is tudom, miért nem adtam még fel. A legfrissebb sztori, hogy egy intézmény meghívja a sajtó képviselőit egy nagyszabású dologgal kapcsolatos sajtótájékoztatóra, ahová többségük azért el is jön. A BOON persze más tészta, számukra ez a légvonalban ötszáz méteres távolság áthidalhatatlan, inkább egy hetes késéssel Ctrl-C/Ctrl-V átveszi az MTI sajtóközleményt (ami nem mellesleg hibásan került fel, névelírás és hiányzó tizedesvessző is van benne)... Az igazán hiteles lokális tájékoztatás bajnoka -- egy hét késéssel, országos forrásból tudósít a sétatávolságon belül történtekről. Gratulálok.

Pénteken ugye megérkezett, szombaton pedig pont mennem kellett Budapestre okulni, kb. annyi időm volt, hogy otthon péntek este lehúztam pár könyvtár- és információtudományi könyv első fejezetét (ejtsd: sample) az Amazonról, hogy odafelé legyen mit olvasgatnom a vonaton. Egyébként azok a(z ingyenes) könyvek, amiket anno a Motorola Kindle-appján keresztül töltöttem le, automatikusan odamosolyogták magukat a felhőből a Kindlere is. Visszafelé azonban már valami tartalmasabbra vágytam. Az első meglepetés akkor ért, amikor a Kindle a tanteremben befogott egy nyitott wifit, holott ez még a telefonomnak és netbookomnak sem sikerült (valamint csoporttársaim egyik kütyüjének sem), szóval iszonyat prémium antenna lehet a kis testében. Csakhogy ugye nyilvános tantermi gépről meg bizonytalan wifin az ember nem kezd el vásárolni, szóval: lementettem Takács Dani szakdogáját pdf-ben, majd elküldtem csatolva a Kindle emailcímére "CONVERT" tárggyal, úgyhogy másfél percen belül ott volt a könyvtáramban a cucc. A dolog szépséghibája mindössze annyi volt, hogy a lábjegyzeteket nem különítette el, úgyhogy a konverziónál azt is a szövegtestbe, gyakran az oldal közepébe szúrta bele. Úgyhogy azt kiolvastam hazafelé, plusz néhány hosszabb cikket még áttoltam rá a Send to Kindle Chrome-pluginnal, tökéletes tördeléssel, reklámmentesen át is jöttek, képekkel, mindennel. Szombat este anélkül, hogy megemeltem volna a hátsómat, megvettem az ágyból a Lovecraft-összest (mert annak meg kell lennie), kapaszkodj, 3 dollár és 44 cent volt, ami kicsit kevesebb, mint 800 forint. Összehasonlításul mondom, hogy idehaza (papíron) a Szukits adta ki három kötetben, kötetenként mintegy 4500 Forint, a három tehát vagy 13500 Forint, mínusz ugye a papír szaga, tapintása meg stb., még mindig elégedett vagyok, nagyon is. A másikkal is (mert egy könyv nem könyv), aminek a címe "New Cthulhu: The Recent Weird", antológia, olyan nevekkel, mint China Miéville, Neil Gaiman vagy Charles Stross, ára $7.99, magyarban valami 1800 pénz. Vagyis az ágyon fekve 18-20000 Forintnyi könyvet vettem 2500-ért. Helló, a nevem Ádám és bookaholista vagyok. Nagy nehezen leállítottam magamat, így Miéville itton hiába várt Iron Council-ját már csak januárra engedélyeztem magamnak, ára $13.79 lesz, ami kb. 3200 HUF. A Perdido Street Station anno 3500 körül volt, a Scar vagy 5000, az Iron Council meg csak nem akar jönni. A sánta Bas-Lag trilógia kiegészítése ennyit még akkor is megér, ha kettes, hatos, meg a papír szaga. És igen, tudom, hogy nem mindig a pénzzel kellene jönnöm, de elbűvöl, hogy az itthoni árnak a töredékéért vehetek igen jó könyveket, nem kell érte végigtúrni az antikváriumokat, vagy nem kell napokat-heteket várnom a szállításra. Szerelmes vagyok a Kindle-ömbe (is), mondtam már?

Engedjétek meg, hogy csak egy nagyon gyors és csapnivaló minőségű mobilfotóval emlékezzek meg erről az ünnepi pillanatról, mert mielőbb használatba kívánom venni.

Na, voltam tegnap szemüveget csináltatni. Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy az egyik szememben 1.75, a másikban 2.25 van, távolra nem látok, ergo nekem ősidők óta szemüveget kellene viselnem, mármint mindig, reggeltől egészen addig, amíg az adott napra be nem fejezem a nézést. Van is szemüvegem, de rettenetesen hiú vagyok, vagy mi, nem nagyon hordtam, de most eljutottam odáig, hogy zavar, hogy nem látok. Szóval nagyon zorall lesz, Ray Ben keret, nem ilyen, de ilyesmi, határozottan "hipszter egyetemi óraadónak" nézek ki benne.

Read the rest of this post »

Gondoltam megnézem, hogy mi volt ma reggel a LÁEV villamosmegállónál, csak a nagy nénózást láttuk, meg hogy nem jön a villamos, az emberek meg tömegével vonultak a buszmegállókba, merthogy ugye nem jön a villamos. Gondoljátok van olyan miskolci híroldal, ahol 11.48-kor fent vannak a reggel fél nyolcas történések? Aha, persze. Viszont a tegnapi Diósgyőr-Fradiról már a tizensokadik átszövegezett elemzés jön szembe. Szoktam viccesen mondani Natinak, hogy "majd holnapután elolvassuk a zinterneten", de amúgy nem is viccesen mondom, mert tényleg. Miskolci sajtó, én így szeretlek.

Megint sikítanom kell, hiszen

[a]dakozhatnak a miskolciak, ha szeretnék, hosszabb ideig legyen a városban díszkivilágítás

vágjátok, mint annak idején a Zországzászló építésekor, úgy tűnik, ez már csak ilyen, elveszünk mindent, visszavonunk mindent, aztán ha kell valami a parasztnak, fizessen még ő, adományból, meg izé -- de nem is (csak) ezzel a részével van a probléma. Magyarságtudatunk nem élte volna túl, ha nincs országzászló, ahogy azt sem, hogy nincs két hónapig 24/7-ben kivilágítva a főutca (aminek egyébként a kivilágítás a legkisebb problémája, de tényleg), mondjuk a kilátónak sincs már meg a díszkivilágítása, igaz, azt leszarjuk, pedig némileg még vonzott is embereket, mindegy. Ehhez képest hihetetlenül újszerű turisztikai harcmodorra állunk át, majd csak kamillázunk, ahogy a közadakozásból megvalósuló 24/7 díszkivilágítás beragyogja az Avas szállót, meg a kipucolt üzleteket. Javasolnám, hogy ezen felül dobjunk össze Tapolca díszkivilágítására is, meg (biztos, ami biztos) fényárban ragyogjanak akkor már a számozott utcák is. Hogy érthetően beszéljek: azért, mert valami "ki szokott lenni világítva", még nem lesz presztizskérdés. Az a presztizskérdés, hogy mi van a világítás alatt. Van, aminek kell és jól áll a kivilágítás -- és van, ami attól sem lesz jobb, ha ki van világítva. Adjanak inkább a Vöröskeresztnek, ők jobb hasznát veszik, mint a főutca. A Vöröskeresztnek én is adok. Díszkivilágításra meg országzászlóra nem fogok, mert kábé egymillió olyan, fontosabb dolgot látok-érzékelek ebben a városban, amire el lehetne költeni a pénzt -- akár a közadakozásból befolyt pénzt is. A főutca - jelenlegi állapotában - díszkivilágítása ezen a listán az egymillió és egyedik. Szóval akár Gáti úrnak is javasolnám, hogy a listán menjen feljebb párszázezer tételt és arra akarjon adományvonalat indítani. A szart nem ki kellene világítani, hanem fel kellene szedni, vagy rosszul gondolom? De lehet, hogy sokkal jobb a kivilágított szar, mint a ki-nem-világított szar. Ha ki van világítva, akkor legalább nem lépünk bele, nem igaz? (Img credit: boon.hu)

Én nem vagyok politológus, meg közgazdász sem vagyok, ennek megfelelően űberritkán foglalok állást ilyesféle kérdésekben, meg úgy általában főleg nem írok ilyesmiről, mert csak indulatot gerjeszt, meg ilyesmi. Most sem erről szeretnék beszélni, de úgyis ez fog lejönni. Arról szeretnék beszélni, hogy

[é]rtesüléseink szerint felmondtak M. Kiss Csabának... [és] ...átadták az előzetes értesítést Bombera Krisztának...

meg még egy csomó embernek. Távol álljon tőlem a kijelentés, hogy a közmédiánál minden abszolút rendben van, de személyes véleményem szerint M. Kiss egy abszolúte tévére teremtett ember, pont annyira flegma-szerű és laza kiállású, ami könnyed, de még nem visszataszító. Bombera amerikai tudósításai alatt pedig teljesen meg voltam győződve arról, hogy ez a nő a hazai helyszíni bejelentkezések csúcsa, olyan flottul és hozzáértő módon vezette le a helyszíni kapcsolást, hogy a BBC sem csinálja jobban (ellentétben egy csomó nyökögő - vagy épp ellenkezőleg: mindent papírról olvasó - ún. "tudósítóval", persze vannak még kivételek, pl. Al-Ghaoui Hesna, akit a magam részéről szintén iszonyat profinak tartok, mindegy).

Read the rest of this post »

A Facebook lesz az új Iwiw?

You currently automatically import content from your website or blog into your Facebook notes. Starting November 22nd, this feature will no longer be available, although you'll still be able to write individual notes. The best way to share content from your website is to post links on your Wall. Learn more about notes.

Kösz, de kösz nem.

Felirandó a "Dolgok, melyeket soha, semmiképpen nem szeretnék kipróbálni" című listámra: bármilyen járművet vezetve végighaladni a londoni Oxford Streeten. Az emberek birka módjára ugrálnak a járművek elé, legyen az fixista futár, taxi vagy doubledecker. Folyamatos a dudálás és a kármokodás... Katasztrófa. (Img credit: fov-nemet.sulinet.hu)