Lehet, hogy egy újabb vonat ment el
A mai KIT Hírlevélben jött egy (meglehetősen gyenge) referátum "Miért veszélyeztetik az e-könyvek a könyvtárakat?" címmel (egyébként csak én vagyok vele úgy, hogy az egész KIT mintha egyre gyengébb lenne?). A referált cikk a Bibliograpic Wilderness blogon jelent meg (az oldal alcíme sokatmondóan: "Gone to Croatoan", ha nem érted, itt a megfejtés) "Why a shift to ebooks imperils libraries" címmel.
A könyvtárak ekönyv-kölcsönzési gyakorlatának kialakításában az egyik legfőbb akadály ugye a kiadók akarata (illetve: nem-akarata). A kiadók az ekönyvtárak kialakításának kérdésében fejőstehénként kezdtek tekinteni a könyvtárakra -- itthon például nem tudok olyan kezdeményezésről, amelynek keretében a piaci szereplők és a könyvtárak egyeztetni kezdtek volna arról, hogy a szerzői és kapcsolódó jogi dologkkal összefüggésben felmerülő költségeket áttárgyalják. Magyarul, hogy kialakítsanak egy speciális, könyvtári ebook-szolgáltatással kapcsolatos díjfizetési rendszert. Ehelyett olyan oldalról próbálják megfogni a dolgot, hogy ne csináld, meg kőkemény DRM, meg 26 kölcsönzés, meg prostitúció.
Egyfelől ez érthető, hiszen a kiadó alapvető érdeke, hogy (e)könyveket adjon el, a könyvtári példány legfőképp úgy érné meg, ha eleve több pénzért adná el a könyvtárnak a művet, illetve úgy, ha minden kölcsönzés után jogdíjat kapna. Minden kikölcsönzés mínusz egy vásárlás, gondolják a kiadók. Azonban azzal senki nem számol, hogy hiába van valakinek pénze könyvtári tagságra, attól még nem lesz automatikusan pénze vásárlásra is. Magyarul attól, hogy kikölcsönözni nem tudja, még nem biztos, hogy megveszi.
Ám nem verhetjük el a port egyedül "szegény" kiadókon, hiszen a könyvtárak is eléggé benne vannak abban, hogy az ebook-kölcsönzés igen lassan, vagy egyáltalán nem terjed. Mégpedig a következő okból: fogalmuk sincs, hogyan kell csinálni.
Az amerikai könyvtárak az OverDrive-val szerződésben valamivel egyszerűbb helyzetben vannak -- gyakorlatilag nincsenek rákényszerítve arra, hogy saját modellt ill. rendszert dolgozzanak ki. Ennek ellenére számtalan könyvtár küszködik azal, hogy lebokszolja a saját kis meccsét a kiadókkal és a vendorokkal.
Ugyanakkor elmondanám azt is, hogy Magyarországon az elektronikus dokumentumok könyvtári szolgáltatása is elég gyenge lábakon áll -- kölcsönzési modell pedig abszolút nincs.
A címben említett vonatról: az Amazon KOLL (Kindle Owners' Lending Library) jött, látható és talán ebben is győzni fog. Nem jelent semmit, hogy jelenleg csak azok számára elérhető, akik Kindle-birtokosok. Az sem, hogy egyelőre csak az Egyesült Államokban elérhető a KOLL. Az sem, hogy csak egy könyv lehet nálad egyszerre, ahogy az sem, hogy havonta egyszer kölcsönözhetsz. Számtalan példa van arra, hogy egy eredetileg meglehetősen szigorú szabályrendszerrel működő szolgáltatás a későbbiekben "felpuhul" -- nem csodálkoznék, ha az Amazon előbb-utóbb a tengeren túlra is kiterjesztené a szolgáltatást, egyszerre mondjuk 5 könyvet tenne kölcsönözhetővé és nem havonta, hanem például hetente egyszer kölcsönözhetnénk.
A dolgok jelen állásából mindazonáltal az látszik, hogy az elektronikus dokumentumok szolgáltatásán túl a kölcsönzésüket is a piaci szereplők viszik majd előbbre (l. Amazon), illetve hatékonyabb modellt fognak majd kidolgozni és gyorsabban, a könyvtárak feje felett, a könyvtárakat akár csupán partnerként bevonva (l. OverDrive). A könyvtár maximum ott lesz majd releváns, hogy sok embert lehet rajta keresztül elérni. Ám ha a könyvtárak ebből is kiszorulnak, akkor a későbbiekben valószínűtlen, hogy labdáda tudnak majd rúgni...
Ha ez így történik, akkor sajnos az lesz, ami Magyarországon most is van: public domain és hetven éven túli műveket szolgáltatnak majd, ugyanazokat, amiket egyébként száz másik (nem könyvtári) forrásból is be tudunk szerezni.
