A zember, aki könyvtárba ment

Olvasom az [origo]-n, hogy a Kedves Vezető könyvtárban járt. Ezzel mintegy párhuzamban a Facebookon is értesültem róla, mondhatni első kézből, az ominózus könyvtárban dolgozó kolléganőtől, aki szerint a látogató "tényleg érdeklődő" volt, megértéssel hallgatta a könyvtárosok által elétárt problémákat stb. Ez tök jó.

Mondjuk még tökjóbb lett volna, ha ezt azelőtt ejti meg, mielőtt nekiállnak széjjelbombázni a kultúrszférát. Ahogy szerintem a tanárok is tökre örültek volna neki, ha először kérik ki a véleményüket és csak utána terveznek meg bizonyos dolgokat

Meg tudom, hogy "alig-állampolgárok" még, de a mostani 12. évfolyam tanulóit is megkérdezhette volna valaki a felsőoktatási keretszámok megállapítása előtt, hogy "hát mi akarsz te lenni te kis fíreg? oszt pénzed lesz-e rá?". Lehet, hogy nem később kellett volna rádöbbenni erre.

Jaj, meg emlékszem, amikor pármillió másik szerencsétlennel együtt megkaptam a szociális konzultációs levelet, mindenki csupa szépet meg jót kívánt benne, erre tessék.

Na mindegy, nem puffogunk.

Az előbb egyébként az [origo]-s cikket kerestem volna "orbán eger könyvtár" keresőkombóval, de rájöttem, hogy a Google puccsot tervez:

"Csak hogy a témához szóljak,..." [MKE]

"Csak hogy a témához szóljak,..." -- szokta mondani az Asszony, leginkább abban az esetben, amikor az addigi beszélgetés témájától totálisan eltérő témában szeretne megnyilvánulni. Ma abszolút ez jutott eszembe, amikor az MKE főtitkárának levele beesett a Katalistre.

Miután vagy három napja az MKE hallgatásáról van szó fősodorban, az MKE levélben reagált a fősodor egyik mellékpatakjára. Megjegyzem a téma valóban fontos, de nem számítottam arra, hogy az MKE vezetősége pont ezt és csak ezt fogja lereagálni.

Elmondom, hogy szerintem miről van szó. 

Read the rest of this post »

Minden ember életében [MKE]

Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor úgy érzi, fogalma sincs a világról és legszívesebben kiállna valami jó magas és jó nyilvános helyre, ahonnan embertársai megrökönyödésére teli torokból beleüvölthetné a szélbe, hogy "WTF?!"...

Így vagyok pont most az MKE kapcsán.

  • Könyvtárosok között mintha elindult volna valami diskurzus, amiben többek között az MKE is megjelent, mint egyáltalán nem marginális szereplő (ide kattints, keresd a "leepitesek urugyen" tárgyú leveleket). Amellett, hogy többféle forgatókönyv is felvetődött, mit kellene (ill. kellett volna) az MKE-nek meglépni (többek szerint nyilvános állásfoglalást a leépítések ügyében, vagy éppen felvállalni valamiféle markáns könyvtári jövőkép megalkotásának kezdeményezését stb.), az álláspontok különbözősége ellenére azt senki sem látszik vitatni, hogy az MKE-nek masszív felelőssége van ezekkel a dolgokkal kapcsolatban (még a KKDSZ, a szakszervezet elnöke szerint is). Az egyetlen megszólaló szerint, aki némileg MKE-színekben tűnt fel (területi szervezet elnöke), szóval szerinte meg nincs. Több kérdés is megfogalmazódott az MKE elnöksége felé (frankón, kérdés formában), ám annak ellenére, hogy folyamatosan róluk van szó, mindeddig nem válaszoltak. Semmit. Egy árva szó nem sok, annyit sem.
  • Január 10-11-e körül volt MKE elnökségi ülés, ma, február 7-én, még mindig nem találom a jegyzőkönyvét a honlapon, mondjuk ez még belefér a "megszokott" kategóriába. 
  • Tegnap múlt két hete (január 23-án), hogy levelet intéztem az MKE Etikai Bizottságához a már ismertetett spammel kapcsolatban, ha jól emlékszem, akkor hatan írtuk alá. A levélben meg volt adva a feladó postacíme, meg biztos-ami-biztos alapon beleírtam a végére az emailcímemet is. Máig nem kaptam semmiféle választ, még azt sem nyugtázták, hogy megkapták, vagy foglalkoznak vele, vagy menjek a pokolba. A sztoriban annyi a fejlemény, hogy ma az intézményi emailcímre beesett egy újabb spam-jellegű levél, ezúttal magától a Kft.-től, amely "pályázat konzultációra" hívja az intézményt, amelynek lényege, hogy megpróbálják eladni nekünk a szolgáltatást. A konzultációs partnerek között ismét ott van Biczák Péter neve.

A fentiek ellenére onnan tudom, hogy mégis működik (legalább valami iszonyatosan kis fordulatszámú alapjáraton) az MKE elnöksége, mert egy február 6-án kelt és a tagszervezeteken keresztül kézbesített e-levélben Fehér Miklós főtitkár jelzi, hogy a tavaly december 15-én elfogadott és január 1-jén hatályba lépett új civil törvény szerint mostantól ilyen meg ilyen formában kell az éves beszámolót meg miegyebeket beküldeni, úgyhogy a tagszervezetek lesznek szívesek, és.

Plusz arról is értesültem (szintén a fent mondott levélből), hogy "működésünk átgondolása és az alapszabály módosító javaslatok megtétele céljából munkához látott a [...] Szervezetfejlesztési Munkabizottság", melynek célja, hogy "áttekintse a civil szervezetek működésére érvényes jogi környezetet, a működésünk gyakorlatát" és a kettőt összehangolja. Amiből számomra az tűnik ki, hogy létrejött egy munkabizottság, ami szervezeti-strukturális síkon majd jól rendbeteszi az egész mindent (hogy jogkövetően működjünk).

Meg hatalmas hiányérzetem van (már megint? még mindig?), mert megintcsak nem tudtam meg az ég világon semmit arról, hogy készül-e stratégia, vagy megyünk-e előre valamerre, vagy hogy egyáltalán az egy éve tartó ciklusban merre is van az előre.

Mi van veled MKE?! Nagyon vékony jégen táncolsz, kapjad már össze magad...!

Az ingerküszöbről [MKE]

Németh Marci az OSZK-s elbocsátásokról szóló levelének elején egy teljesen jogos kritikát is megfogalmazott az MKE-vel szemben.

Az MKE-nek és az érdekvédelemnek annyi köze lehetett ebben az esetben egymáshoz, hogy az MKE-s alkalmazottak és az iroda megmeneküljenek

-- írja Marci, és hát igen, az MKE ismét csendben van (ehhez nagyon ért). Ugyanakkor az idézett mondat csak akkor nyeri el igazi súlyát, ha összevetjük az MKE 2011. november 23-i elnökségi ülésének jegyzőkönyvével (pdf), annak is a harmadik napirendi pontjával:

Tájékoztatás az MKE titkárság titkárságvezetői státusz helyzetéről. Bakos Klára elnök röviden informál arról az egyeztetési folyamatról, melynek során az OSZK főigazgatójával, Dr. Sajó Andreával arról állapodott meg, hogy az OSZK-t érintő költségtakarékossági program az első tervekkel ellentétben nem érint bennünket, azaz az MKE részére eddig OSZK létszámkeretben biztosított titkárságvezetői státusz a továbbiakban is megtartható marad. Örülünk, hogy a Nemzeti Könyvtár átérzi, hogy a szakmai szervezet működési támogatása a magyar könyvtárügy egészének nyújtott támogatást jelent, ami az OSZK küldetése. A partnerségi megállapodást írásban is megerősítjük.

Magyarul "az OSZK-t érintő költségtakarékossági program" keretében először úgy volt, hogy a titkárság és a titkárságvezetői státusz is megy. Ezután Bakos Klára valamiféle megállapodást kötött az OSZK főigazgatójával annak érdekében, hogy "az első tervekkel ellentétben" ez ne így legyen. Magyarul - ismeretlen tárgyú alkudozás után - sikeresen megérdekvédte a titkárságot és a titkárságvezetői státuszt is. 

Read the rest of this post »

Lehet, hogy egy újabb vonat ment el

A mai KIT Hírlevélben jött egy (meglehetősen gyenge) referátum "Miért veszélyeztetik az e-könyvek a könyvtárakat?" címmel (egyébként csak én vagyok vele úgy, hogy az egész KIT mintha egyre gyengébb lenne?). A referált cikk a Bibliograpic Wilderness blogon jelent meg (az oldal alcíme sokatmondóan: "Gone to Croatoan", ha nem érted, itt a megfejtés) "Why a shift to ebooks imperils libraries" címmel.

A könyvtárak ekönyv-kölcsönzési gyakorlatának kialakításában az egyik legfőbb akadály ugye a kiadók akarata (illetve: nem-akarata). A kiadók az ekönyvtárak kialakításának kérdésében fejőstehénként kezdtek tekinteni a könyvtárakra -- itthon például nem tudok olyan kezdeményezésről, amelynek keretében a piaci szereplők és a könyvtárak egyeztetni kezdtek volna arról, hogy a szerzői és kapcsolódó jogi dologkkal összefüggésben felmerülő költségeket áttárgyalják. Magyarul, hogy kialakítsanak egy speciális, könyvtári ebook-szolgáltatással kapcsolatos díjfizetési rendszert. Ehelyett olyan oldalról próbálják megfogni a dolgot, hogy ne csináld, meg kőkemény DRM, meg 26 kölcsönzés, meg prostitúció.

Read the rest of this post »

A Halis lefeküdt

A cím nem rosszmájú, a Halisnak nem nagyon volt más választása. Vagy prostituálódik kicsit és úgy fekszik le, vagy knockouttal.

Ma jött ki a Katalistre a Halis Könyvtár és a kiadók közös(?) nyilatkozata, amelyben (azon túl, hogy a Halis szánja-bánja stb.) a kiadók tulajdonképpen azt fektetik írásba, hogy szuperior létformák a könyvtárak felett, ha akrják, akkor minden további nélkül akár blokkolhatják is a teljes hazai digitalizálást:

A könyvek jogtulajdonosai (kiadók és szerzők) egyezséget kötöttek a Halis István Városi Könyvtárral, amelyben az okozott károk megtérítésének jelentős részét a megegyezés érdekében elengedték. Ezt annak érdekében tették, hogy ezen eseten keresztül a magyar könyvtárosi szakma tudomást szerezhessen arról a magyar könyvtárosi szakma tudomást szerezhessen arról, hogy az digitalizálási törekvések során figyelembe kell venni a még védett műveket, könyveken fennálló szerzői jogokat és tudatosodjon, hogy a digitalizálási tevékenységek során körültekintően kell eljárniuk, a jogtulajdonosokkal egyeztetéseket kell lefolytatniuk, ha a szabad felhasználás esetein kívül műveket akarnak közzétenni.

Azaz ha kihagysz minket a számításból, az utolsó forintodat is kipereljük belőled. Mi állunk közted és a digitális könyvtár között, nem tudsz megkerülni bennünket. Ha megpróbálod, kicsinálunk. Ha digitalizálni akarsz, hozzánk jössz először, megértetted?

Ez egyfelől érthető, hiszen a Halis baromságot csinált, akármennyire is fasza ötlet a NagyKAR. Másrészről viszont ez az egész közlemény egy nagy büdös erőfitogtatás.

A fentebb idézett bekezdésben burkoltan benne van, hogy a Halis egy közlemény erejéig a kiadók kurvájává (elnézést) válik. Kevesebb lesz a bünti, ennek érdekében azonban a legnagyobb könyvtárszakmai nyilvánosság (Katalist) előtt kell számot adnia hibájáról, engedni, hogy a kiadók az ő példájukon keresztül tegyék helyre minden könyvtáros agyát és példát statuáljanak.

A Halis pedig lefeküdt, ám ezért valahogy nem tudom elítélni. Ha a mozgástered egyik vége a prostitúció, a másik meg a knockout...

 

Odaát sem fenékig tejfel

Amikor mondom, hogy az amcsi, meg úgy általában az angolszász könyvtárosok sokkal pozitívabban állnak hozzá az élethez (meg úgy általában a szakmához), mint itthon, akkor mindig megkapom, hogy "persze, de az ott egy tök más világ".

Most írtam egy cikket az egyik könyvtári folyóiratba a tavaly őszi ILI-ről, ahol szintén a mentalitásbeli különbségekre helyeztem a hangsúlyt. Valószínűleg ezzel kapcsolatban is megkapom majd ugyanezt, ha megjelenik.

Holott például most olvasom a Library Journal 2012-re vonatkozó pénzügyi felmérésének összefoglalóját, és erős párhuzamot vélek felfedezni az amerikai könyvtárak és a mondabeli torkos borz között. Ugynez Angliában, ha lehet, akkor még durvábban.

Mondjuk - maradva a mentalitásnál - ott eleve komolyan veszik ezt az egész "munkahelyre azért járok, hogy dolgozzak" dolgot. Itthon meg megy a szobanövénykedés, meg a vegetáció. Tisztelet a kivételnek, mint mindig.

Annyira viszont nem vagyunk emberek a gáton, hogy megfogalmazzunk egy tisztességes állásfoglalást a nyilvánosság felé, mint a CILIP vagy az ALA. Elég ha akkor beszélünk, ha kérdeznek.

(Tulajdonképpen a két külföldi budget cutról szóló linket akartam megosztani, az eleje csak bevezető, a végén meg elszabadult a pokol. Az "FY" az amerikai cikkben "financial year"-t takar, bocs, ha tudtad, nekem negyed óra után esett le.)

Kellemetlen spam MKE elnökségi tagtól

Megmondom őszintén, az első két bekezdés olvasásakor igen-igen megörültem -- végre munkában az MKE elnöksége, felhívják a figyelmet az új TÁMOP-ra (Tudásdepó Expressz, második kör), a pályázat keretében megvalósítható és megvalósítandó fejlesztések fontosságára. 

Csak a harmadik bekezdés tudatosította bennem, hogy - habár a levél az MKE elnökségének egyik tagjától, Biczák Pétertől érkezett, saját neve alatt - a levél tulajdonképpen spam, méghozzá a legrosszabb fajtából. Abból a fajtából, amikor egy fajsúlyos (nyugalmazott) könyvtárvezető, a legnagyobb hazai szervezet elnökségének prominens tagja egy önmagához közel álló pályázatíró cég szolgáltatásait próbálja rátukmálni a könyvtárakra.

A dolgon még az sem segít, hogy nem az MKE elnökségi tagjaként írta alá, hiszen mint elnökségi tag, valamiféle "könyvtári közszereplő", habár tudom, hogy ilyen jogi kategória nincs egyébként. Így pusztán etikátlannak tartom a dolgot (a spam önmagában is etikátlan egyébként). 

Read the rest of this post »

§